Fórum a férfi-nő kapcsolatról az iszlámban

Ugyancsak ma, az Iparművészeti Múzeum megtekintése után elmentünk A Nő Ezer Arca kapcsolatfejlesztő központban (Budapest, XII. Fodor utca 134., megközelíthető az 53-as busszal) szervezett programra, ami a nő és a férfi kapcsolatát boncolgatta az iszlám vallásban és kultúrában.

A műsor elején három hölgy hastáncos viseletben lejtette az egzotikus táncot, megteremtve a kellő ráhangolódást.

A két fő előadó Rostoványi Zsolt, a Corvinus Egyetem dékánja és Csiszár Esztella, muszlim ismerősnőm voltak, de a végén a közönség is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Részint saját tapasztalatuk, részint a sajtó által sugallt klisék alapján.

Kávéval és süteményekkel kínálták a vendégeket.

Újdonság volt számomra a tunéziai esküvő menete (egy hétig tart a menyegző, hennával festik magukat a házasulandó felek stb.) .

A férjem élménybeszámolója ITT olvasható!

Iráni kiállításon voltam az Iparművészeti Múzeumban

Ma, január harmincadikán, vasárnap délután fél háromkor az Iparművészeti Múzeumban voltunk a férjemmel az iráni kiállításon. A belépőjegy ezer forint volt, de a férjem pedagógus igazolvánnyal ingyen jutott be.

Több érdekes információt is megtudtam e keleti országról. Például, hogy ie. 6000 évvel már volt ott egy virágzó kultúra, mely Görögországtól Indiáig terjedt a későbbiekben mint Perzsa Birodalom, amelyet -mint tudjuk- Nagy Sándor hódított meg először, majd arab, végül török iga alá került. Az iszlám kultúrát is átvették, igaz a síita irányzatot hirdették. A háborúkból fennmaradt sisakok, bárdok voltak megtekinthetőek.

Mindemellett virágzott a kézművesség is, főleg a Qádzsár-korban, ami 1796-tól 1925-ig tartott. Érdekes bronztárgyak (pl.: macska, galamb) díszítették az akkori polgárok lakásait.

Természetesen a szőnyegek is kimaradhatatlan kellékei voltak a gyűjteménynek.

Érdekesség, hogy az adományozók között volt Montágh Imre, a híres nyelvész is.

Felvétel a Fúzió Rádióban

2011. január 23-án délután 2 és 4 között az újbudai Fúzió Rádióban jártam a férjemmel, ahol riportot készítettek vele a közelmúltban megjelentetett Korán-fordításról. A Korán szerkezetéről, tartalmáról ugyanúgy szó esett, mint a fordítások történetéről és a január 8-ai bemutatóról. A kérdező is muszlim volt, Godó Gábor (Isza) testvérünk. A riport aláfestéséül muszlim országok spirituális zenéi szolgáltak.

Az interjú egyébként majdnem elmaradt, mert a stúdió vaskapuját valaki bezárta, s a szomszédos színházból kellett kulcsot szerezni ahhoz, hogy bejussunk.

Még egy malőr. Amíg én szépen figyeltem a felvételt, az ezüstgyűrűm leesett az ujjamról, s percekig azt kerestem a radiátor alatt.

Az élő adás után az Allee bevásárlóközpontban véletlenül találkoztunk Bihari Zolival, aki a Korán-fordítás könyvterjesztője. Vele volt a felesége is.

A felvétel egy részlete ITT tölthető le még egy hétig.

Egy néma kiáltás címmel jó csádi filmet láttam

A Művész moziban tegnap, január 22-én, szombaton 21 óra 45 perckor egy csádi- francia-belga koprodukciós láttam a férjemmel. A történet röviden annyi, hogy apa és fia úszómesterek, amikor privatizálják a hotelt, ahol dolgoztak. A kínai főnöknőnek azt mondhatta a fiú, hogy ő legyen az úszómester, az apja sorompóőr, ha már ketten nem űzhetik ugyanazt a hivatást. Az apa, Adam, bosszúból a lázadókkal kemény csatákat vívó hadseregbe küldi a fiát, aki megsérül, Adam motorral érte megy, hogy hazavigye fiát, Abdelt, aki út közben belehalt sérüléseibe. A megtört apa fiát, annak utolsó kívánsága szerint ( úszni akart) a folyóba dobta. Odahaza várta volna Abdelt az időközben a családhoz érkezett, és befogadott állapotos énekesnő barátnője. A tanulság: a hivatás nem elsőrangú.

Mindemellett bepillantást nyerhettünk az afrikai és a muszlim kultúrába: kézzel ettek, egymást etették.

Naszreddin hodzsáról előadás

Tegnap, január 12-én a Star Kebab étteremben a híres Naszreddin hodzsáról rendeztek meg egy előadást. A kis helyiség zsúfolásig megtelt, s teát szervíroztak. A Török Iránytű Európába Egyesületet Mehmet Inceoglu képviselte, de az előadók között volt Tasnádi Edit turkológus, s Demeter Tamás fizikus is. Kiderült, hogy a híres népmesei figurához hasonló elemek az európai irodalomban is fellelhető, s én jöttem rá, hogy az egyik történet egy Boccació- novellában is szerepel.

A férjem beszámolója ITT olvasható.

A Korán-fordítás bemutatója

Tegnap, január 8-án az Astoria szálló egyik termében megrendezésre került a Korán - fordítás bemutatója. Mintegy kétszáz vendég, köztük számos nagykövet( katari, maláj, marokkói, iraki, palesztin is. A szép helyiségben ingyenesen hozzá lehetett férni a Korán fordításokhoz, s süteménnyel és üdítőitallal kedveskedtek. A fellépők között volt az iraki nagykövet, a Korán fordítója, Kiss Zsuzsanna (Halima), a török vallásügyi minisztérium bécsi képviselője, egy református lelkész, Németh Pál, egy katolikus teológus-filozófus, Hoppál Bulcsú, Gyöngyösi Márton, a jobbik országgyűlési képviselője, s a török állami televízió által küldött szúfi zenekar is.

A férjem beszámolója ITT olvasható.

Kiállítás Szudánról

Ma, január hetedikén Budaőrsön voltam a férjemmel a szudáni kiállításon, melyet a helyi művelődési házban rendeztek meg. Musztafa Maisera volt az ötletgazda, a fő szervező, konferanszié és tolmács egy személyben. Ott volt a szudáni nagykövet személyesen Bécsből. Az ország történelmének mintegy félórás ecsetelése után vetítés következett. A széteső félben lévő ország angol gyarmat volt, s 1955-ben vívta ki a függetlenségét. Olajban, fémekben bővelkedik az ország. Eredetileg kék, sárga, piros volt a zászlója. A vendégek között eritreai, szíriai vendég is volt. apróüteménnyel és teával kedveskedtek a szervezők.

A férjem beszámolója ITT érhető el.